Kossuth Lajos élete


Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára őrzi azt a két fonográfhengert, melyekre Kossuth Lajosnak az aradi vértanúk emlékművének felavatására szánt ünnepi beszédét rögzítették.

Az erről szóló írást, illetve a hangfelvételt az alábbi linkre kattintva érhetik el:

Kossuth avató beszéde

 

Kossuthfalvi és udvardi Kossuth Lajos

igazgató

1802. szeptember 19-én Zemplén megyében, Monok A Kossuth-család egyike volt a Felvidéki ősi, nagy múltra visszatekintő középnemesi családoknak. Apja, Kossuth László gyakorló ügyvéd, édesanyjának neve Wéber Karolina Sarolta. Iskoláit Sátoraljaújhelyen, Eperjesen (piarista gimnázium) Sárospatakon (joghallgatóként végezte, kiváló eredménnyel). Ezután ügyvédgyakornokként dolgozott Eperjesen és Pesten. Tanulmányai során megtanult latinul, németül és franciául, s belekezdett az angol nyelv elsajátításába is. 1824-ben sikeres ügyvédi vizsgát tesz Pesten. Az 1832-36-os országgyűlésen már feltűnést keltett az Országgyűlési Tudósítások című, jurátustársaival együtt kézzel írt, majd megyéjébe visszatérve a Törvényhatósági Tudósítások címmel folytatott "újsága". Ez levelezés útján terjesztett kéziratos lap volt az első, amely cenzúra megkerülésével részletes tudósításokat közölt az országgyűlés működéséről. Kossuth már ezzel kihívta maga ellen a hatalom akkori birtokosainak haragját. Ezzel a vállalkozásával tett szert országos ismeretségre, s került kapcsolatba az ellenzék legjelentősebb vezetőivel, Kölcsey Ferenccel, Wesselényi Miklóssal is. A legtekintélyesebb ellenzéki politikus, Széchenyi István viszont kezdettől idegenkedve tekintett rá. Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő fiatal ügyvédért 1837. május 5-én gránátosok jönnek, amely 22 hónapig terjedő vizsgálati fogságot, majd 4 év börtönt jelent Kossuthnak.

1840-ben szabadul, a következő év január 9-én veszi feleségül Meszlényi Teréziát, akitől később 5 fia és egy lánya születik. Ugyanabban az évben őt kéri fel Landerer Lajos, a frissen induló Pesti Hírlap kiadója újságának főszerkesztői posztjára. Kossuth tehát 1841. január 2-tól 1844. tavaszáig a Pesti Hírlap szerkesztője volt. Cikkek tucatjaiban népszerűsítette a reform eszméit, s mutatta be a feudális állapotok tarthatatlanságát. Lapjának újszerűségét is jelzi, hogy a magyar sajtóban ő írt először vezércikket. A szó is az ő alkotása. A Bécs által beszervezett Landerer feladata volt, hogy legálisan ellenőrizhető fórumot biztosítson Kossuthnak, de miután a Pesti Hírlap 1844-re a legnépszerűbb sajtóorgánum lett, (napi 2000 példány!) Landerernek el kellett bocsátania Kossuthot. Kossuth ekkor már évek óta vitában áll Széchenyi mérsékeltebb, Bécs iránt barátságosabb politikájával és a következő évben megalakítja a végül kudarcot valló Védegyletet, mellyel a magyar árukat szerette volna védeni a külföldivel szemben.

 

Tovább >>